2018.11.14 | Aliz

Sziklakert kert nélkül

Kert híján sem kell lemondani a kövek és a sziklakerti növények látványáról. Valójában elegendő egy kis cserépedény, balkonláda vagy dézsa, de akár egy homorú, vagy lyukacsos felületű kőre vagy fadarabra is megalkothatjuk a kedvünkre való kompozíciót. A legtöbb sziklakerti növény eredeti élőhelyén sziklák, törmelék között él, ahol nagyon kevés és sovány a termőtalaj, így nem lesz nehéz dolgunk, hogy a megfelelő környezetet kialakítsuk nekik.
  
Vegyünk egy kedvünkre való tálat. Mérete, anyaga tulajdonképpen kizárólag hely, ízlés és pénztárca kérdése. (A képen egy fehérre festett agyag cserépalátét látható).
 
 
Ha az edényünk laposabb, töltsük fel félig kevés komposzttal kevert homokkal. Rendezzük el a tetején a köveket úgy, ahogy tetszik, majd nyomjuk le őket az edény aljáig. Ne használjunk túl sok, vagy nagy köveket, mert aránytalan lesz a kompozíció. Kicsit nyomkodjuk le a talajt a kövek körül az ujjunkkal, majd jöhetnek a növények. A képen látható tálban háromféle kövirózsa egy varjúhájféle van. Mivel ezek a növények nagyon sekélyen gyökereznek, ebben az alig pár centis termőrétegben is jól fogják érezni magukat. Egy kis fadarab és az ujjunk segítségével ültessük be a kövek közé a növényeket, vigyázva, hogy a gyökerek ne sérüljenek. Nem probléma, ha eleinte kicsit „ingatagok”, hamarosan megkapaszkodnak a földben és már nem fognak mozogni. Ne zsúfoljuk tele növényekkel a tálat, mert később, mikor növekedésnek indulnak, nem fognak elférni. Ezután óvatosan, esőztetve locsoljuk meg, vagy spricceljük le, de semmiképp ne tocsogjon, csak legyen kicsit nedves a talaj. A későbbiekben is így érdemes locsolni, az sem baj, ha két öntözés között teljesen kiszárad a föld. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne essen rá az eső, hiszen az edény alján se vízelvezető közeg, se kifolyó nyílás nincsen. Most már csak sok-sok napfényre van szükség, és miniatűr sziklakertünk akár asztaldíszként, akár a párkányon gyönyörűen fog mutatni.
 
 
 
Kő vagy fadarab beültetése esetén is hasonló az eljárás, ilyenkor külön szikladarabokra nincs szükség, és az alap méretétől függően elég lehet akár egyféle növény is.
 
Nagyobb edény (balkonláda, dézsa, cseréptál, stb.) esetén, az alját mindenképpen töltsük fel vízelvezető közeggel, például agyaggranulátummal vagy kaviccsal. Ezután jöhet a talaj, ami itt is laza, komposzttal kevert homok. Mivel az edény mélyebb, a termőréteg is lehet vastagabb. Majd helyezzük rá a köveket, és nyomjuk le őket legalább két centi mélyre a kövek nagyságától függően. A kövek mérete legyen arányos az edénnyel. Ha túl nagyok, nagyon kilógnak majd az edényből, ha viszont túl kicsik, úgy fog kinézni, mintha csak beszórtuk volna őket a növények közé. A növények beültetése hasonlóan történik a tálnál leírtakhoz, de ha nagyobb növényeket ültetünk, inkább használjunk kevesebb és nagyobb követ, és hagyjunk köztük elegendő helyet. Mivel itt a termőréteg vastagabb, a számos alacsony növésű varjúháj és kövirózsa mellett bátran próbálkozhatunk alacsony szegfűfélékkel, napvirággal, homokhúrral, törpe lángvirággal, csenkesszel.
 
Ha árnyékosabb a balkonunk, de mindenképpen sziklakertre vágyunk, a kőtörőfű, a dalmát harangvirág vagy a gombafű lehet a megoldás, de azért délelőtt vagy délután ezeket is érje közvetlen napfény. Mélyárnyékos helyre elsősorban a mohák és a törpe páfrányok jöhetnek számításba.
Kapcsolódó cikkek