2018.7.18 | Frigyes

Kert tervezve I. rész

Télen a legtöbb kerttulajdonos másra sem vár, mint a tavaszra, mikor végre elkezdhet tevékenykedni a kertjében. Pedig télen a kötelező metszések mellett van még egy nagyon fontos dolog, melynek leginkább most van itt az ideje: az átgondolt tervezés. Ráadásul ez sokkal kellemesebb elfoglaltság, hiszen a meleg szobában, színes könyveket, magazinokat lapozgatva ábrándozhatunk arról, hogy milyen kertet is szeretnénk.
 
Felmérés 
Kerttervezésnél az első és legfontosabb feladat a meglévő állapot felmérése. A kert szerkezete (és hiányosságai) leginkább télen, lombtalan állapotban látszanak, érdemes tehát egy rövid időre felállni az asztaltól, és körbejárni a kertet. Vázoljuk fel egy darab négyzethálós papírra az alaprajzot, rajzoljuk rá a házat, a meglévő növényeket, utakat, építményeket és írjuk is rá, hogy mi micsoda. Ha tehetjük, tervezés előtt készítsünk pár fényképet is, így aztán anélkül is megnézhetjük az adott kertrészt, hogy ki kellene mennünk. A burkolat nélküli, de kitaposott járatokat is rajzoljuk fel, hiszen a nyilvánvalóan napi használatú útvonalat valószínűleg le kell majd burkolni. Amennyiben van, a szintkülönbségeket is ábrázolni kell a terven, ám erősen lejtős teleknél ezt jobb geodétára bízni. A munka úgy a leghatékonyabb, ha a felmérést precízen, mérőszalaggal végezzük, így a terven a kertünk pontos, kicsinyített mása lesz. Ne felejtsük el a kert tájolását illetve éghajlati és talajadottságait sem, hiszen a mindegyik fontos tervezési szempont.
 
Készítsünk vázlatot!
Ha kész az alaprajz, kezdődhet a munka kellemes része, a tervezés. A kert mérete nagyon meghatározó, de még a legkisebb helyen is ki lehet alakítani több különálló részt. A legtöbb kertben jól működik, ha a különböző funkciókat egy központi gyep- vagy burkolt felület köti össze, esetleg több kisebb gyepfelületet alakítanak ki, melyek között kerti utacskák teremtik meg a kapcsolatot. Kerttervezésnél nehéz általános szabályt megfogalmazni, hiszen mindenki másra vágyik, más tetszik neki. Gondoljuk végig, hogy milyen funkciókat szeretnénk látni: pl. gyümölcsöskert, díszkert, pihenőkert, kerti sütögető, játszóhely a gyerekeknek, stb. Kis kert esetében ezek a területek átfedhetik egymást, nagyobb hely esetén teljesen el is lehet őket különíteni.  Álljunk meg azokon a helyeken, ahol a legtöbbet tartózkodunk vagy tartózkodnánk, és nézzünk körül: mit látunk, mit nem szeretnénk látni, hogyan éreznénk jól magunkat itt? Lehet, hogy a kert egyik legkellemesebb klímájú része pont a szomszéd nem épp szép látványú sufnijára néz. Az is lehet, hogy a saját kertünknek van olyan sarka, amit tárolásra használunk, de nem szívesen nézzük pihenés közben. Ezeket el kell takarni valahogy, hogy ne zavarja a szemünket. A takarás nem csak a zavaró látvány miatt lehet fontos: szükség van bizonyos mértékű intimitásra a kertünkben, hogy zavartalanul napozhassunk, beszélgethessünk. Tehát gondoljuk végig, hogy hol mit csinálnánk szívesen, és vázoljuk fel az alaprajzra.
 
A kert stílusa, hangulata
Amikor a különböző funkciókat kitaláltuk, azon kell elgondolkozni, hogy milyen kert is tetszik valójában. Itt lehetnek nagy segítségünkre a színes könyvek, újságok, de akár az interneten található képek is. Keressünk olyan fotókat, amelyek tetszenek, majd nézzük meg, mi a közös bennük: az ápolt gyep? A buja, már-már dzsungelszerű növényzet? A tarka virágágyak? A formára nyírt növények? Azt is figyeljük meg, hogy milyen anyagokat látnánk szívesen a saját kertünkben is, illetve hogy a szabályos, a szabálytalan, a szögletes vagy ívelt vonalak fognak meg igazán. Ha tudjuk, mi tetszik, már nem lesz olyan nehéz a saját kertünk megtervezése sem, azonban legyünk ésszerűek. A nap nagy részében árnyékos kertbe hiába szeretnénk mediterrán hangulatot árasztó növényeket ültetni, ahogy a déli fekvésű, állandóan napos telekre is nehéz dzsungelkertet varázsolni. Tehát vegyük figyelembe a kert adottságait, és ahhoz mérten alakítsuk ki kertünk stílusát.
Kapcsolódó cikkek