Barackmag
A sárgabarack közeli rokona a mandulának, melynek olaját aranyárban mérik. A barackmag is hasonlóan sok hasznos anyagot tartalmaz.
A és E vitamin tartalma magas. Telítetlen zsírsavakban gazdag, így olaja külsőleg és belsőleg egyaránt jótékony hatással bír. Az emésztést és a pajzsmirigy működését kiegyensúlyozza idegnyugtató, stresszoldó, immunrendszer erősítő, légzésszabályzó hatása is ismert. Segíti a vérkeringést, tisztítja az érfalakat, enyhíti a visszeres panaszokat. Az utóbbi időben sokat hallani, hogy a benne lévő B17 vitaminnak köszönhetően erős rákellenes hatást is tulajdonítanak neki.
Ember legyen a talpán, aki a neten keringő rengeteg írás alapján el tudja dönteni, hogy értékes beltartalma ellenére vajon ehetjük-e a sárgabarack magját, vagy sem. Az biztos, hogy én ettem gyerekkoromban, de nagymamám mindig mondta, hogy csak keveset együnk, mert cián van benne. Én sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, és nem is akarom ezt, inkább idézek egy tudományos cikket.
„Ernst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű sárgabarackmagban vélte felfedezni.
A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elő.
A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transz-szulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgező vegyületet.
A B17-vitamin a daganatos betegségek alternatív terápiáját jelentheti. A szer intravénás injekció és tabletta formájában létezik. Mivel azonban a készítmény csak nemrég vált hozzáférhetővé, hosszú távú tapasztalatok hiányában az orvosok nem szívesen ajánlják.
Kis mennyiségű ciánvegyület szervezetbe való juttatásával, a rodanáz enzim működése lépést tud tartani, vagyis alacsony koncentráció esetén a cián szervezetbe kerülése nem okoz problémákat. Nagyobb mennyiség esetén viszont az enzim kapacitása kimerül, nem képes az összes ciánszármazék detoxikálására - ezzel a vegyület kifejtheti mérgező hatását.”
http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/1548/a-b17-vitamin-csodaszer-vagy-mereganyag
A fentiek alapján napi 5-6 szem valószínűleg sokkal többet használ, mint árt, de aki fél tőle, annak sem kell lemondani jótékony hatásairól: bőrápolóként is kiváló. Olaja bármilyen bőrtítusnak hasznos, de leginkább a száraz, gyulladásra hajlamos bőrre ajánlott. Regenerálja a bőrt és a kötöszöveteket, hatásos a korai öregedés tünetei ellen, kéntartalma miatt segít megőrizni a haj és a köröm egészségét és szépségét is.
