Csalán - barát vagy ellenség?
Ki ne nyúlt volna már csalánba kertészkedés közben vagy kiránduláskor? Azonban az akár órákig tartó égő, viszkető érzés ellenére a csalán igazán jó barát akár a kertben, akár a konyhában, de még a szépségápolásban is.
A nagy csalán (Urtica dioica) ellenséges, de annál hasznosabb gyógynövény
A nagy csalán (Urtica dioica) az egész országban elterjedt gyógy- és gyomnövény. Akár másfél méteresre is megnő. Főként üde erdők, gyomtársulások növénye, jelenléte nitrogénben gazdag talajra utal. Házikertekben is gyakran felüti a fejét. A növény szárát és leveleit teljesen beborítják a serte- és csalánszőrök, ám ezek valójában apró, üreges tűk, melyekben a növény elsődleges hatóanyagai (hangyasav, acetilkolin, szerotonin, hisztamin) találhatók. Ezek okozzák az égő, viszkető érzést, ám ugyancsak ezeknek köszönhető, hogy a csalán kitűnő reuma és köszvény ellen. A csalánnal való bedörzsölés, megcsapkodás órákig tartó vérbőséget, melegérzést okoz az adott testrészen, mely segíti a lerakódások és gyulladások megszüntetését.
A csalán vizelethajtó, vértisztító hatóanyagai révén belsőleg alkalmazva is hatásos reuma, köszvény és ízületi gyulladások esetén. Méregtelenítő kúrák, böjtök fontos gyógynövénye: a leveléből készült tea segít eltávolítani a szervezetben felgyülemlett salakanyagokat, tisztítja az emésztőrendszert, ezáltal az immunrendszert is erősíti. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető a vesekő kialakulása, de enyhíti az allergiás tüneteket (szénanátha, csalánkiütés) és egyes bőrbetegségek (ekcéma, övsömör) ellen is hatásos. Már egy egyhetes csalántea-kúrával is látványos eredményt lehet elérni. Napi 1-1,5 dl csalántea segíti a méreganyagok kiürülését és a felesleges víz eltávozását a szervezetből. Ennek hatására javul az emésztés és a bőr is megszépül. Természetesen ilyenkor érdemes jobban odafigyelni, hogy egyébként milyen táplálékot veszünk magunkhoz, és a sokat emlegetett vízfogyasztás (legalább napi 1,5-2l) is nagyon fontos.
Sok vitamint és ásványi anyagot (béta-karotin, B, C K vitamin, klorofill, flavonoidok, vas, kalcium) tartalmaz. Teaként a legelterjedtebb, de tavaszi, zsenge leveleit főzeléknek is fogyaszthatjuk, azonban ilyen formában csak hetente egyszer együk. Teája akár fél évig iható megszakítás nélkül, de a napi kb 1,5 dl-t (10-12g csalán) nem ajánlott túllépni, mert allergiás tüneteket okozhat. Hosszútávú fogyaztása kimeríti a szervezet káliumkészletét, így azt mindenképpen pótolni kell.
Külsőleg alkalmazva is nagyon hasznos növény a csalán. Samponként a hajhagymák erősítésére, krémként zsíros bőr ápolására kiváló. A fiatal levelekkel való arcgőzölés összehúzó hatású, így pattanások ellen is használható.
Mint minden gyógynövényt, a csalánt is óvatosan kell használni. Várandósoknak, krónikus betegségben szenvedőknek, allergiára hajlamos embereknek ajánlott megkérdezni kezelőorvosukat, mielőtt kúrába kezdenek.
A csalán a kertben is sokoldalúan alkalmazható növény. Az élő növény pillangók és hernyóik fontos tápnövénye, így igazán hasznos egy természetes kialakítású kertben. Permetlé és trágyalé is készíthető belőle. 1kg csalánhoz öntsünk 10 l vizet és hagyjuk állni. 24 órás áztatás után kitűnően alkalmazható permetként levéltetvek ellen. Ha ennél tovább ázik, akkor erjedésnek indul, ilyenkor permetezni már nem, trágyázni viszont annál inkább lehet vele. Az erjedt csalánlének rendkívül átható szaga van, de megéri a „szenvedést”, hiszen táplálja, erősíti a növényeket, melyek így ellenállóvá válnak a betegségekkel szemben.
A fentiekből kitűnik, hogy igen sokoldalú növényről van szó. Természetesen a belőle készült termékeket meg is lehet vásárolni, de a friss növénynél nincs hatásosabb, így a kert egy kevésbé művelt, eldugott sarkában akár meg is hagyhatjuk ezt az ellenséges, de annál hasznosabb gyógynövényt.
