Fekete bodza

Kevés olyan gyógynövény van, mely annyira közismert, mint a fekete bodza (Sambucus nigra), sokan nem is gyógyhatása, hanem kellemes illata, íze miatt fogyasztják szörp vagy lekvár formájában. A nagy bokor vagy akár 6-10m-re megnövő fa 1500m tengerszint feletti magasságig szinte mindenhol megél, egész Európában elterjedt. Nálunk gyakori útszéleken, erdőszéleken, árokpartokon, de vidéken kertekben is. 

A bodza minden részét felhasználták a népi gyógyászatban, egyes gyógyhatásai már az ókorban ismertek voltak. A néphit számos természetfeletti tulajdonsággal is felruházta a bodzát: van, ahol gonosz növénynek tartják és van, ahol szent faként tisztelik. 

A bodza hatóanyagai:

A-, B-, és C-vitamint tartalmaz, utóbbiból kétszer annyit, mint a citrusfélék. Található benne még folsav, pantoténsav, valamint rendkívül gazdag flavonoid vegyületekben. Ezen felül vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort tartalmaz.  

A bodza gyógyhatásai:  

A virág (tea vagy krém formájában):

• meghűléses betegségek, influenza tüneteinek enyhítésére (teaként)

             -lázcsillapításra izzasztó, vértisztító hatása miatt alkalmas

             -köhögéscsillapító, fülfájás esetén fájdalomcsillapító hatása is van                     

             -inhalálva orrdugulás ellen, köptetőként nyálkaoldásra is jó                       

             -migrén esetén is hatásos  

• szemcseppként szemgyulladás esetén használható

• testsúlycsökkentésre vizelethajtó és vértisztító hatása miatt alkalmas: napi 5 csésze tea javasolt.

• krémje bőrápoló, kisebb égések, sérülések kezelésére jó, valamint ránctalanító és halványító hatása is van. Bodzavirágos krémek, kozmetikumok receptjei itt találhatók.

A termés (frissen vagy lekvárként - bodzalekvár készítése itt található):

• hashajtó, vizelethajtó, vértisztító
• erős antioxidáns, a káros szabadgyökök semlegesítésével lassítja az öregedést és megelőzi a rákos megbetegedéseket
• az immunrendszer erősítésével növeli az ellenálló képességet
• tüdőtisztító hatása miatt TBC gyógyítására is alkalmas
• reumatikus panaszok ellen külsőleg és belsőleg is használható
• a bogyókból készített bodzabort vagy pálinkát egyes vidékeken szíverősítőként isszák 

Levele és kérge erős hashajtó, teaként reumatikus panaszokra, lázcsillapításra is alkalmas.

A bodza felhasználása, elkészítése (forrás: Weborvos)  

Fontos: a bodza zöld részei és kérge nyersen mérgezőek, főzve azonban elvesztik ezt a tulajdonságukat.  A magot és a virágkocsányt is el kell távolítani.

Csak forgalmas utaktól távolabbi, kipufogó-gázok által nem szennyezett helyeken gyűjtsük.

Meghűlés esetén: 2 teáskanál virágot leforrázunk 2,5dl vízzel, forrón, napi 3 csészével fogyasztjuk. Hársfavirággal és kamillával kombinálva még hatásosabb.

Fogyókúra: a fenti módon elkészített teát fogyasztjuk napi öt csészével

Vízhajtó teakeverék: 10 g mezei zsurló, 40 g édesgyökér, 40 g bodzakéreg keverékéből 1 teáskanálnyit 2,5 dl vízbe szórunk és 5 percig főzzük. Leszűrve, 2-3 csészével fogyasztunk naponta. 

Arcidegzsába és migrén: bodzaruta, kecskefű és bodzavirág 1:1:1 arányú keverékéből készítsünk forrázott teát (1-2 tk fűhöz 2 dl víz). A fájdalom jelentkezésekor fogyasszuk. 

Reuma belsőleges kezelése: 2 marék bodzakérget 1 liter vízbe szórunk és addig forraljuk, míg a víz a felére nem csökken. Teaként fogyasztjuk naponta több csészével. 

A bodza ökológiai jelentősége és kerti felhasználása 

A bodza napon és árnyékban egyaránt és szinte bármilyen talajon megél, a városok szennyezett levegőjét is bírja. Nitrogén-jelző növény, rontott talajok, parlagok, bolygatott területek egyik pionír faja. Jelentősége abban rejlik, hogy gyorsan bomló avarjában és árnyékában hamar felújul a vegetáció.

A biokertészek is felhasználják, lombja a komposztba keverve gyorsítja az érést, levelének főzete pedig erős szaga miatt kitűnő rovar- és egérriasztó.

A bogyók természetes festékanyag készítésére is alkalmasak: a barna, a kék és az ibolya számtalan árnyalata előállítható belőlük.

A bodza fája fűtésre szinte teljesen alkalmatlan, számos egyéb dologra viszont igen. A bodza fájának közepén szivacsos, puha bélszövet található, emiatt a fiatal ágak törékenyek, ez a bélszövet azonban nem nő az ággal együtt, így az idősebb ágakból többek között tartós szerszámnyél készülhet. A bélszövet eltávolításával kapott üreges bot fúvós hangszerek, kovácsműhelyekben fújtató készítésére volt használatos.