2018.2.20 | Aladár,Álmos

Kert tervezve II. rész

Ha megvan, hogy hová mit szeretnénk, és azt is tudjuk, hogy milyen stílusú kert áll hozzánk a legközelebb, akkor megpróbálhatjuk formába önteni az elképzeléseinket.

A kert formája
Akár a szögletes, akár az íves kialakítás mellett döntünk, tartsuk szem előtt, hogy az eltérő funkciójú terek látványban is különüljenek el egymástól, vagyis ne legyen teljesen átlátható a kert. Egy kertet akkor érzünk igazán tágasnak, ha a különböző funkciójú terek részben el vannak különítve egymástól, de átjárhatóak. Mint egy múzeum, ahol minden teremből nyílik egy vagy két új, arra ösztönözve a látogatót, hogy menjen tovább, és úgy ér vissza a kiindulópontra, hogy észre sem veszi. A túlzottan átlátható kertben az ember nem tudja, merre induljon, hol tud megpihenni, vagy hol várja valami szép látvány. Még a legkisebb kertben is kialakítható több különálló rész, így növelve a használók térérzetét. Természetesen ha a legfőbb igény az, hogy a teraszon ülve gyönyörködjünk a látványban, akkor ehhez alkalmazkodva kell a kertet is kialakítani.
Mind a szabályos, mind a szabálytalan kert akkor lesz igazán szép, ha tiszta, világos vonalvezetésű.  A forma sose legyen öncélú, például hullámos szélű gyepet, kacskaringós utat ne csináljunk, hacsak nem kell valamit feltétlenül kikerülni. A növények maguk éppen elég formagazdagok, esetenként kuszák ahhoz, hogy ne legyen unalmas az összkép.

Utak, burkolatok
Alapvető, hogy a különböző funkciójú terek elhelyezkedése szabja meg az utak helyét és nem fordítva. Tehát először azt nézzük meg, hogy mi hol van/lesz, és szükség esetén a területeket kössük össze utakkal. Ízlés dolga, hogy az utak vonalvezetése kötetlen vagy szabályos, de tartsuk szem előtt, hogy az út funkcionális eleme a kertnek. Ha tehát például feleslegesen kacskaringós, vagy nagy kerülőt tesz, hamarosan rövidítések, kitaposások fogják tarkítani a kertet.
A napi rendszerességgel – akár autóval, akár gyalog – használt útvonalakat a legjobb leburkolni. A ritkábban használt ösvényekre pedig lehet tipegőköveket tenni, vagy felszórni fakéreggel, de a legegyszerűbb és legolcsóbb, ha gyepesen marad.

Gyepfelületek
Már volt szó a központi gyepfelületről, amely köré a kert szerveződik. Ez lehet szögletes, szabályos, vagy teljesen szabad kialakítású is, arra viszont ügyeljünk, hogy minden részét könnyen elérjük a fűnyíróval. A kerítésig kifuttatott gyep nem praktikus, hacsak nem tartozik kedvenc hobbijaink közé a szegélynyírás. Sokkal jobb, ha a gyepfelületet ágyások határolják, így mind a füvet, mind a többi növényt könnyebb ápolni és a kert szerkezete is tiszta és világos marad. A fenti szabály alól csak akkor tegyünk kivételt, ha kertünk hosszú és keskeny. Ilyen esetben a szélekig kifuttatott gyep szélesíti a teret, optikailag változtat az arányokon.
Egész kis helyek esetében azonban gondoljuk végig, hogy vajon érdemes-e pár négyzetméternyi fű miatt a fűnyírással bajlódni. Az ilyen minikertekben mind használhatóság, mind fenntartás szempontjából az az ideális megoldás, ha leburkoljuk a gyepnek szánt területet és cserjékkel, évelőkkel, edényes növényekkel alakítjuk ki a zöld felületet.
Végül, de nem utolsósorban gondoljuk át azt, hogy vajon menni fog-e egyedül. Lejtős, vagy nagy méretű telek, különleges adottságok vagy extra igények esetén, de akár kizárólag a növények összeválogatásához is érdemes kerttervezőhöz fordulni. Ezt sokan felesleges luxusnak gondolják, esetenként azonban többet takaríthatunk meg így, mint szakember nélkül. A tervező az elképzeléseknek megfelelően tudja kialakítani a kertet, beszerzési helyeket, kivitelezőket ajánl, hogy bosszúság, csalódások, felesleges munka vagy ráfizetés nélkül, valóban álmaink kertje valósuljon meg.
 
Kapcsolódó cikkek