Szép kertet mindenkinek!
A szép kert nem kizárólag pénz kérdése. Sőt. Véleményem szerint kevés pénzből is lehet nagyon szép kertet létrehozni, és milliókért is lehet olyan kertet építeni, mely a hozzáértés vagy a fenntartás hiánya miatt akár pár hónap elteltével is már csak árnyéka önmagának. Aki olyan kertet szeretne, melynek megépítése és fenntartása sem kerül vagyonokba, az bátran válogasson a hazai honos, vagy vadon is megélő növényekből. Nem fogja megbánni.
Persze a műszaki létesítmények (utak, támfalak) megépítése gyakran elengedhetetlen, ezek pedig a kert legköltségesebb részei. De ha egyszer készen vannak, nem igényelnek állandó törődést. A növényzet viszont folyton változik, nem mindegy, hogy néz ki egy, öt vagy tíz év múlva, ahogy az sem mindegy, mennyit kell vele foglalkozni.
A gyeptársulások előnyeiről már volt szó. Ugyanígy fás szárú növények, vagy évelő virágok is megtelepedhetnek a kertben, és ha maguktól megtelepednek, az azt jelenti, hogy a kertünkben uralkodó körülmények tökéletesen megfelelnek számukra. Számos olyan szép évelő, cserje és fa él vadon Magyarországon, melyekkel egy egész évben dekoratív, virágzó kertet lehet létrehozni. Gondoljunk csak a bodzára, mely útszéleken nő mindenfelé, és akár formás, 3-4m-es fácskát is lehet nevelni belőle, a sövényként használt fagyal erdőtársulások cserjeszintjét alkotja, és levenduláért sem kell Franciaországig zarándokolni. Az orgona gyakran látható erdőszéleken, a cserszömörce pedig a napos domboldalakon díszlik. A vadrózsa nyáron ontja a virágokat, télen pedig csipkebogyótól piroslik. Az örökzöldek közül a közönséges boróka és a tiszafa is őshonos hazánkban. Erdeink aljnövényzetében virít az ibolya, mezőkön a zsálya és a szegfű, és még számtalan olyan virág, melyek akár vad, akár nemesített változatait a kertészetekben drága pénzért vásárolhatjuk meg.
Gondoljunk csak bele, hogy a mediterrán kertek mennyire népszerűek, aki eljut egy délebbi országba, szájtátva csodálja a sok virágzó gránátalmát és murvafürtöt. Pedig ők sem tesznek mást, mint vadon is megélő növényeket nevelnek a kertben. Tőlünk délre útszéleken nő a füge, a leander és a barátcserje szinte gyomosít, egy száraz, kietlen domboldal pedig kakukkfűtől illatozik. Aki Magyarországra látogat, az ugyanígy csodálhatja a mi vadon élő növényeinket, az út széléről almát és szilvát szedhet, szagolgatja a bodzát és az orgonát, gyönyörködik egy pipacsos mezőben, az őszi erdő káprázatos színeiben, vagy a téli zúzmarás növényekben. Itthon az évszakok változásai sokkal jobban nyomon követhetőek, minden hónap más és mindnek megvan a maga szépsége a természetben. Miért ne élvezhetnénk ugyanezt a kertben is?
Tehát nem feltétlenül rossz az, ami magától kerül be a kertbe, és nem feltétlenül kell vagyonokat költeni a kertészetekben olyan növényekre, melyek lehet, hogy csak sínylődnek a mi éghajlatunkon. Persze senkit nem akarok arra buzdítani, hogy a természetből szedje össze a kertjébe való növényzetet, sőt természetvédelmi területen kifejezetten tilos bármilyen növény vagy növényi rész leszedése. De figyelni kell, hogy mi telepszik meg a kertben, mert nem biztos, hogy gyomként kell tekintenünk rá, csak esetleg az átültetése szükséges, ha nem jó helyen van. Egyes növények annyira jól érzik magukat, hogy elkezdenek terjedni a kertben. Az orgona például erősen tarackol, így akár ismerősöktől is beszerezhető, kifejezetten örülni fognak, ha megszabadítjuk őket az itt-ott előbújó növényektől. A lelkes kertészek gyakran cserélgetik egymás között a növényeket a szomszédságban, van, ami itt válik fölöslegessé, van, ami ott. A fagyalt pedig egy levágott 30-40cm-es darab dugványozásával is egyszerű szaporítani. A kertészetekben is a közönségesnek számító növényekhez gyakran sokkal olcsóbban jutunk hozzá, pedig díszítőértékük nem marad el a nemesített fajtákétól.
Az sem ritka, hogy egy vásárolt nemes példány érzi olyan jól magát a kertben, hogy elkezd terjedni. Nézzünk körül az utcában, ha a kerítésen kívül, ahol általában kevesebb törődést kapnak a növények, több helyen is látunk szépen díszlő fajokat, fajtákat, azok valószínűleg a mi kertünkben is ugyanilyen szépen fognak virítani. Tehát vásárlás előtt nem árt megkérdezni a szomszédokat, vagy legalább átlesni a kertjükbe, hogy mi érzi jól magát náluk, és ha tetszik is, akkor olyan növényt biztos érdemes lesz venni.
Egy szó mint száz, ha alacsony költségvetésű, folyamatos fenntartási feladatoktól és erőltetettségtől mentes kertet szeretnénk, akkor elsősorban a honos, vagy az adott éghajlati és talajviszonyok között pompázó dísznövényekből válogassunk, így az egy-egy törődést igénylő példány ápolgatása már nem is lesz olyan nagy feladat.