A talajtakarás szerepe a kertben - talajtakarók
Egy kertben mindig akad tennivaló. Van, amit sűrűbben, és van, amit ritkábban kell elvégezni. Egy biztos: a gyomlálás és az öntözés a leggyakrabban végzendő tevékenységek közé tartozik.
A növények közti csupasz talaj, amellett, hogy nem szép, rengeteg munkát ad a gazdának. Nem elég, hogy pillanatok alatt kiszárad, felmelegszik, a gyomok is makacsul törnek elő belőle. A jó talajtakaró – legyen az növény vagy élettelen anyag – mindhárom problémára megoldást jelent.
Talajtakarás növényekkel
Az a növény jó talajtakaró, mely hajtásaival olyan sűrű szőnyeget képez a talajon, hogy alatta nem tudnak megtelepedni a gyomnövények. Ezek a növények többnyire a talajon kúszók, vagy maximum 30-50cm magasak, lehetnek lombhullatók, vagy örökzöldek, és rendszerint gyorsan nőnek. Olyan helyeken érdemes használni őket, ahol nem tudunk, vagy nem akarunk gyepet telepíteni (például fák alatt, rézsűkön), illetve ahol a nagyobb cserjék alatt viszonylag nagy üres területek maradtak. Képgaléria
Talajtakarás egyéb természetes anyagokkal
Ha nem akarunk növényeket telepíteni, egyéb anyagokkal is megoldhatjuk a talajtakarást. A mulcsozás (faapríték vagy kéregörlemény) természetes hatást kelt, azonban évről évre pótolni kell, mert lebomlik. Frissen telepített ágyásoknál ideális megoldás, mert mire a növények elérik végleges méretüket és lombjuk összeér, addigra a mulcs is komposztálódik. Előnye, hogy ezáltal tápanyagot is szolgáltat a növényeknek. Manapság színezett változatokat is kapni a kertészetekben.
Vízparti hangulatot kölcsönöz a kertrésznek, ha mosott folyami kaviccsal töltjük föl az ágyást. Ilyenkor érdemes a növényeket is ehhez igazítani. Ízlésünknek és pénztárcánknak megfelelően választhatunk azonban gránitőrleményt vagy egyéb kőzúzalékot is, sziklakertben például ez a legjobb megoldás.
A kaviccsal, mulccsal takart felületek lassabban melegszenek fel és kevésbé száradnak ki, így jóval kevesebb vizet igényelnek. Fontos azonban megemlíteni hogy az ilyen talajtakarás sem nyújt száz százalékos védelmet a gyomok ellen. A bomló mulcs komposztot képez, a kavicsfelületek pedig a szél által lassan telítődnek apró talajszemcsékkel és a hulló levelek, növényi maradványok is lebomlanak, melyben az igénytelen gyomok gyökerei meg tudnak kapaszkodni. Ezeket időről időre ki kell húzni, de korántsem jelentenek annyi vesződséget, mint a csupasz talaj.
Fóliázás
Elsősorban veteményes kert, használaton kívüli kertterület gyommentesen tartására alkalmas, nem túl esztétikus megoldás. A fekete fólia alatt a kelő gyomok nem jutnak fényhez, így hamar elpusztulnak. Veteményesben, gyümölcsösben többszörösen is hasznos: az ágyásra terített fóliába lyukakat vágnak, ebbe ültetik a palántákat – epret, salátát, káposztát, zellert, stb – így esőben vagy locsoláskor nem verődik fel a föld a növényekre.
Talajtakarás a teraszon
Végül, de nem utolsósorban fordítsunk figyelmet a balkonládák és kaspók talajtakarására is. A balkonnövények a forró nyári időszakban akár naponta többször is igénylik a vizet, mivel földjük pillanatok alatt kiszárad. Ha a felszíni párologtatást talajtakarással megakadályozzuk, jóval kevesebb vízzel is beérik. Balkonládák esetében a legjobb anyagok a faőrlemény vagy a nagyobb szemű kavics. Az előbbit ugyanis nyár végén a földdel együtt nyugodtan komposztálhatjuk, utóbbit pedig könnyen le lehet szedegetni a talaj tetejéről. Az apró szemű kavics vagy kőzúzalék nem feltétlenül jó megoldás.