Bio- és biodinamikus kert – összhangban a természettel
A bio a 20. század előttig nem értelmezett fogalom volt: elődeink ugyanis semmilyen más gazdálkodási formát nem ismertek. De az ipari forradalom vívmányai a mezőgazdaságot is elérték, melynek káros következményei hamar megmutatkoztak.
A bio-, öko- vagy organikus gazdálkodás lényege, hogy a mesterséges szerek használata helyett szerves trágyákat és biológiai növényvédő szereket és módszereket alkalmaz. Követelmény továbbá a vetésforgóban való művelés, valamint a hormonok, antibiotikumok és génmanipulált vetőmagok mellőzése. Az így előállított termék jogosult a bio- előtagra, amennyiben az ezt ellenőrző szervek valamelyikének szigorú követelményrendszerén megfelel. A biodinamikus művelés ezen túlmutatva még a természet ciklusait és a kozmikus erőket (Hold járása, a Nap, a bolygók, csillagok éves ritmusa) is figyelembe veszi, így hozva létre egy önmagában, külső (értsd: szintetikus) segítség nélkül is megálló zárt, harmonikus egységet. A bioművelésről bővebben itt és itt olvashat.
A biodinamikus gazdálkodás szellemi atyja Rudolf Steiner osztrák filozófus, aki munkásságával lefektette a biodinamikus művelés alapjait. A szintetikus szerek mellőzésén túl a Hold hatásait és a csillagképeket is figyelembe vette, valamint különböző növényi és állati preparátumokkal fokozta a talaj termékenységét. Steiner nem csak ebben alkotott maradandót, az ő nevéhez fűződik az antropozófia fogalma, melyen többek között a Waldorf nevelés és az organikus építészet is alapul.
Az organikus formák sok művészt megihlettek
Maria Thun Steiner csillagkép-elméletét továbbfejlesztve a bolygókat is meghatározónak vélte a földi élet szempontjából. A növényeket a számunkra hasznos részük szerint besorolta a négy elem (föld, tűz, víz, levegő) alapján, így részletezve tovább a Hold és a csillagjegyek hatásait. Több évtizedes megfigyelései és kísérletei nyomán dolgozta ki vetési naptárát, mely a Hold, a bolygók és csillagképek Földre gyakorolt hatásain alapul, és amely 1984 óta évente megjelenik, többek között magyarul is. Figyelemre méltó munkássága ma is az alapját képezi a biodinamikus gazdálkodásnak. A biodinamikus módszerről itt és itt talál részletes információt.
A fenti módszerek elsőre talán misztikusnak tűnhetnek, de bizonyos szempontból semmi misztikus nincs bennük. Ha nem is akarunk a Thun-, illetve Steiner-féle kozmikus magasságokba emelkedni, a Hold tengervizekre gyakorolt hatását aligha cáfolhatjuk. Ez a tömegvonzás ugyanilyen, csak talán szemmel kevésbé látható hatással van minden olyan élő és élettelen szervezetre, mely sok vizet tartalmaz. Így a növényekre, állatokra, a talajra, és ránk, emberekre is. Bár az árapály-jelenség naponta kétszer megismétlődik, a növények esetén nemigen érdemes ilyen gyakori változásokat várni. De a holdhatások a Hold fázisaival is változnak: a tapasztalatok és feljegyzések azt mutatják, hogy aszerint, hogy a Holdnak mekkora része látszik a Földről, különbözőképpen hat a földi életre.
Természetesen mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy alkalmazza-e a kertjében a bio- vagy a biodinamikus módszerek valamelyikét, de egy biztos: a vegyszermentes művelés nem csak a haszonnövényeknek kedvez. A biokertészkedés hatására a madarak, méhek, pillangók révén beköltözik az élet a kertbe, a holdritmusok figyelembe vételével pedig igazán összhangba kerülhetünk a természettel. Számomra legalábbis ez a kert és a kertészkedés lényege.
