Medvehagyma

Javában tart a medvehagyma-szezon. A medvehagyma növekvő népszerűsége nem véletlen: kellemes íze mellett számtalan gyógyhatással rendelkezik. Hazánkban sokfelé terem vadon, de egyes kertészetekben kapható is ez a kertben is könnyen termeszthető növény. 

Medvehagyma: hazánkban árnyas, nedves erdőkben vadon is megél

A medvehagyma nevét (Allium ursinum) onnan kapta, hogy a barnamedvék szívesen fogyasztják termését (ursus=medve). Íze, illata leginkább a fokhagymára hasonlít. Főként levelét fogyasztjuk, de a hagymája a fokhagymához hasonlóan felhasználható.  

Előfordulása, előhelye 

Nedves, árnyas erdők aljnövényzetében fordul elő. Ha kiránduláskor erős fokhagymaszag csapja meg orrunkat, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy medvehagyma van a környéken. Hasonló körülmények között lehet kertben is nevelni, ha kertünknek van egy árnyékos sarka, bátran ültessünk medvehagymát. Enyhén savas talajt kedvel.  

Gyűjtése 

Április-májusban virágzik, de zöld levelei már márciusban megjelennek. A levelek hatóanyag-tartalma magasabb virágzás előtt, mint virágzáskor, mert akkor a hatóanyagok a virágokban koncentrálódnak. A virágja is ehető. Évelő növény, tehát helyben hagyva újra és újra kihajt minden évben. Gyűjtésekor vigyázzunk arra, hogy a hagymát ne sértsük meg, ne szedjük ki, illetve arra, hogy a egy tőről ne szedjük le az összes levelet, így biztosított az, hogy a növény a következő évben is kihajt. Természetben való gyűjtéskor ez különösen fontos. A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott a szedése. Gyűjtésekor erős fokhagymaszagú levelei alapján győződhetünk meg róla, hogy valóban medvehagymát, és nem mérgező, emberi fogyasztásra alkalmatlan gyöngyvirágot vagy őszi kikericset szedtünk. A gyöngyvirág levelei továbbá sokkal szélesebbek, virágjának illata jellegzetesen édeskés. Az őszi kikerics pedig napfénykedvelő növény, füves réteken él. Kertekben főként a hasonló körülményeket kedvelő gyöngyvirággal könnyű keverni. 

Felhasználása, gyógyhatása 

"Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért. 

Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezért nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg. 

Általában a hagymaformák idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kiemelkedő. Női problémák, illetve nőknél változó kori panaszok esetén segít." (Wikipedia)

Fogyasztása 

Nyersen fogyasztva, vagy fűszerként főtt ételekre szórva a legjobb, de krémlevesnek, főzeléknek is kiváló. A medvehagymás pesto-val pedig a tésztaételeket tehetjük izgalmasabbá. 

Medvehagymás pesto 

Hozzávalók

• 100 g medvehagyma-levél

• 25 g napraforgómag vagy fenyőmag

• 8 ek extra szűz olívaolaj

• 8 dkg reszelt parmezán sajt

• só ízlés szerint

• bors ízlés szerint

Elkészítés

1. A medvehagymát megmossuk és lecsöpögtetjük róla vizet. 
2. A fokhagymát megpucoljuk, a napraforgó- vagy fenyőmagot pedig szárazon felhevített serpenyőben illatosra pirítjuk.
3. A medvehagymához hozzáadjuk a magot és a parmezánt, botmixerrel pépesítjük és összekeverjük.
4. Lassan hozzácsorgatjuk az olívaolajat is. Végül sóval és borssal ízesítjük.

Főtt tésztára egy-két kanál pesto-t téve finom és gyorsan elkészíthető ételt kapunk. Nagyobb mennyiség elkészítésénél kis adagokban fagyasszuk le. A feldolgozatlan medvehagyma levelet is így a legjobb tartósítani.